Emlékek völgye. Szeberényi Lehel emlékkönyv

„Vannak akik azt állítják, hogy az író számára nem szabad kötelezővé tenni az emberi együttélés törvényeit. Az író eredendően egocentrikus lény – vallják -, korlátlan szabadság jár neki. De ez nem így van. Úgy gondolom, magunkat soha nem menthetjük fel, csak a hősünket. Semmiképpen sem helyezheti az író hatályon kívül önmaga számára sz emberi együttélés alapvető szabályait. nem hiszek benne, hogy az írónak, aki állítólag eredendően egocentrikus lény, a szabálytalan egyéniség okán valamilyen cselekedetben korlátlan szabadság járna – az írói lét érdekében. Azt hiszem, az írói lét első feltétele, hogy önmagunkat, mint embert kimunkáljuk. S talán az írói nagyság is arányosan van vele, kinek hogyan sikerül ez.” – Szeberényi Lehel.